Az ország sikere attól függ, miként képes reagálni a világ stratégiai kihívásaira. E gondolat jegyében szervezte meg a tudomány, a kamara és a mezőgazdasági vállalkozások kapcsolatépítését szolgáló, Agrárinnováció a gyakorlatban elnevezésű konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

 

 

Dinamikusan reagálni

– A globális problémákra – például a klímaváltozásra, az élelmiszerellátás biztonságára, az élelmiszerek és energiahordozók árának ugrásszerű emelkedésére – Magyarországnak is meg kell adnia a maga válaszát. Ez a tudomány nélkül elképzelhetetlen.A hazai mezőgazdaság fejlesztése, az élelmiszeripar versenyképességének a növelése csak az agrárkutatás eredményességével képzelhető el – hangsúlyozta Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerint a kutatás-fejlesztés kulcsterületei: a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni képes növényfajták nemesítése, a megújuló energiaforrások alkalmazása.

– El kell érni, hogy az agrárkutatás eredményei elérhetőek legyenek a mezőgazdaság szereplői számára is – rögzítette az FM parlamenti államtitkára.Kritikaként fogalmazta meg, hogy a hazai agrárkutatás nem tudta kellően kezelni az újabb és újabb kihívásokat. Feladatként jelölte meg Nagy István, hogy erősítsék a projektek eredményességének a mérését. Fokozni kell a gyakorlati eredmények hasznosulását, az abból levonható következtetéseket vissza kell csatolni a kutatómunka szervezésébe. Fejleszteni kell az intézmények közötti kapcsolatokat, programot kell kidolgozni a kutatói utánpótlás biztosítására.

Az agrár-kutatói hálózat korszerűsítésének alapja a kapacitások széttagoltságának megszüntetése. Az átalakítási koncepció alapelvei: az agrárkutatás szervezeti struktúrájának az egyszerűsítése és koncentrálása, a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítása, a hazai ágazatai kutatási és innovációs tevékenység eredményességének a növelése, a nemzetközi versenyképesség elérése.

 

 

A NAIK 300 kutatójáról

A 11 önálló kutatóintézetet integrálva a kormány 2014 elején létrehozta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK).

A NAIK 700 munkatársa közül mintegy 300 foglalkozik kutatómunkával, innovációval. A mezőgazdaság minden területét felölelve – a halászattól és öntözéstől kezdve a gyümölcs és szülőtermesztésen át az állattenyésztésig és nemesítésig – foglalkozik a NAIK. De a sor folytatható például a mezőgazdasági technológiával, az élelmiszertudománnyal, az erdőgazdálkodással, az agrár-környezettudománnyal. Korábban létező, de az utóbbi időkben leépült kutatási területek – például az öntözés, a zöldség- és a dísznövény-termesztés – is fejlődésnek indultak.

– A NAIK-hoz négy, állami tulajdonban lévő vállalkozás is tartozik – tudatta az FM parlamenti államtitkára. Szerinte e cégeknek fontos a szerepe abban, hogy a kutatási eredmények eljussanak a gazdákhoz, illetve: a gyakorlati igényekről értesüljenek a tudósok. – végtelenül fontos, hogy nem egyoldalú a kutatás, hanem létezik az oda-vissza csatolás.

Az öregedő szakembergárda fiatalítására évente 30 új kutató lép a rendszerbe. A fiatal kutatókat mentorok segítik az indulásban. – A fiatalok bevonására és megtartására egy vonzó, agrárkutatási életpálya modellt kell kialakítani – húzta alá a szakember.

A nemzeti vidékstratégia kiemelt célja: a kutatási eredményeknek az átadása a gazdálkodók számára, az innováció elterjesztése. Ezért az NAIK támogatja a konkrét agrárinnovációs fejlesztéseket, továbbá a kisvállalkozások és a kutatóhelyek együttműködését.

– Erősíteni szeretnénk az ágazati kutatások gyakorlatorientáltságát az adott ágazat szakembereinek a bevonásával – mondta Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára úgy véli: az integrált kutatóhálózat az agrárágazat versenyképességének a növelését, a fenntartható fejlődést elősegítő programok kidolgozását és megvalósítását egyaránt szolgálja.

A NAIK nemzetközi méretekben is jelentős intézményként kapcsolódhat be a világ tudományos vérkeringésébe.

 

 

Munkamegosztásban

Alakul a munkamegosztás az MTA-val és a felsőoktatási intézményekkel. Erre jó példának jelölte meg az államtitkár az SZTE által kezdeményezett Agrárinnováció a gyakorlatban című konferenciát. Szerinte a hídképző intézményeket segíteni kell, hogy jelenleginél szélesebb területen tevékenykedhessenek. A másik fontos cél a tudományos szféra és a gyakorlat kooperációjának erősítése, aminek jó eszköze a konzorciális együttműködés, amelyben a tudós, a szaktanácsadó és a gazda közösen és szervezett formában dolgozik egy gyakorlati életet érintő probléma megoldásáért, az eredmény minél szélesebb körű terjesztéséért.

– Annak érdekében, hogy az agrár és élelmiszer-feldolgozási célok megvalósítását segítő ágazati és innovációs tevékenység megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezzen, a tárca az elkövetkező időszakban fokozni kívánja a támogatási forrásokról szóló döntésekben a szerepvállalását – fogalmazott Nagy István.

Az FM parlamenti államtitkára fölhívta a figyelmet az uniós Horizon 2020 programra, amely 79 milliárd eurós költségvetésű és az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. Elmondta: a tudásátadás és az innováció közös cél. Az EU új eszköze az Európai Innovációs Partnerség (EIP). A kutatók és a megoldandó problémákkal küszködő gyakorlati szakemberek egymásra találását az országos EIP-hálózat segíti. A közös programok megvalósításához a vidékfejlesztési program plusz forrást biztosít.

– A jövőt a tradíció és a tudás együttesen jelenti – zárta mondandóját az FM parlamenti államtitkár.

 

 

„Nem túl rózsás” tapasztalatok

– Az egyetemi kutatásokat összhangba kell hoznunk versenyszféra igényeivel. Ez az Agrárinnováció a gyakorlatban című konferenciánk célja – jelentette ki a rendezvény társszervezője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei szervezete elnöke. Kispál Ferencköszöntőjében megosztotta „nem túl rózsás” tapasztalatait. Szerinte a versenyszféra képviselői nemigen tudják, miként kapcsolódhatnának be az egyetem munkájába. – Az egyetem kutatói is sokszor elrugaszkodnak a valóságtól. Publikációik az elmélet és nem a reális szükségleteket felé irányulnak – fogalmazott. Közös a cél: a hazai agrárium fejlesztése. A feltételek adottak a gyakorlatorientált projektek megvalósítására.

– Elméleti ismereteik helytállóak, de a gyakorlati életet érintő aktualitásokra nem képesek válaszolni az egyetemisták – osztotta meg a záróvizsga bizottságok meghívottjaként szerzett eddigi tapasztalatát a kamara elnöke. Ezért fejezte ki reményét, hogy e tanácskozáson a mezőgazdasági munka elmélete és gyakorlata egymásra talál.

 

 

Vásárhelyre költözik az MVH megyei központja

– A fundamentum: az agrárium. Erre a gazdasági alapra épült a város és a kultúrája, hagyományai, mindez élteti a mai világban is – rögzítette városa kiindulópontjátHegedűs Zoltán. Hódmezővásárhely alpolgármestere hozzátette: – A mezőgazdaság aránya manapság kisebb, mint a szolgáltatói szektor. Mégis: hatalmas lehetőséget látunk a termőföldben.

A Magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád megyei központja még 2015 őszén Hódmezővásárhelyre költözik. Hasonlóképpen fontos pont, hogy a gazdák földhöz juthatnak.

Az oktatás kiemelt szerepére is fölhívta a figyelmet az alpolgármester. Szerinte ez segíti a vásárhelyi mezőgazdaság felemelkedését. Kitörési pontként határozta meg a növénytermesztést, az állattenyésztést, az élelmiszer-feldolgozást – ahol a tudományterületek találkoznak egymással. Az innovációs folyamat olyan induló lépésének minősítette a konferenciát, amely új pályára állítja Hódmezővásárhelyt.

 

 

A Tudáspark összeköt

– Az ország egyik legjobb egyeteme a Szegedi Tudományegyetem, büszke lehet eredményeire. A felsőoktatási rangsorok kialakítói elsősorban az alapkutatásokban elért teljesítményt, a publikációkat veszik figyelembe – emlékeztetett Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: az alapkutatás eredménye nem hasznosul azonnal, de egy ilyen rangos intézményben tanulni megéri a fiatalnak, mert a megszerzett ismeretekből profitálhat a munkaerő-piacon.

– A vállalkozások valóban kevesebbet érzékelhetnek abból, hogy a Dél-Alföldön virul az ország egyik legjobb egyeteme. De azon vagyunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Az elmúlt időszakban a környék minden nagyobb vállalkozását fölkerestük, hogy együtt tárjuk föl a kapcsolódási pontokat. Célunk ugyanis az ipar, a mezőgazdaság és a tudás igényeinek a közelítése – hangsúlyozta Kemény Lajos. Az SZTE professzora, rektorhelyettese hozzátette: a network, a hálózatosítás az, amiből kijöhetnek új eredmények.

Kifejezte reményét, hogy a Tudáspark pályázattal megteremtettük azt a kapcsolatot, hidat, ami a vállalkozásokat és a szegedi egyetemet, a kamarákat összeköti. A megkezdett munkát szeretnénk eredményesen folytatni partnereinkkel együttműködésben.

 

 

Duális képzés: 2016 szeptemberétől az SZTE Mezőgazdasági Karon is

Az őszi betakarítási kampányidőszak közepére került agrárinnovációs konferencia résztvevőit köszöntve az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, Horváth József arra hívta föl a figyelmet, hogy tervezni nehéz. A mezőgazdasági munkákat alapvetően az időjárás befolyásolja a klímaváltozás és a jogszabályi környezet folyamatos módosulásakor, miközben fejlődik a technika és módszer, változnak a fogyasztói igények is.

– Innovációról akkor beszélhetünk, ha az új tudás, az új kutatási és tudományos eredmények többletprofitban és vállalati, társadalmi haszonban realizálódnak. Erre a mai szakmai konferencia számos példával szolgál – mondta annak az egyetemi karnak a dékánja, amely e tanácskozáson is betekintést engedett a kutatómunkába. Példaként említette, hogy a gyógyszerfelhasználást jelentősen kell csökkenteni az állattenyésztésben, de a klímaváltozásra a növény és állatfajok, fajták módosításával, valamint a technológiaváltással is készülni kell. Közben a fogyasztói igényekre is figyelni szükséges az élelmiszertermelés fejlesztésével.

Húsz vállalkozással kötött együttműködést az SZTE MGK annak érdekében, hogy 2016 szeptemberében itt is elindulhasson a duális képzés, az innovatív szakemberképzés és utánpótlás nevelés új formája. Így bővül az SZTE MGK-t eddig is jellemző együttműködési háló, amelynek csomópontjaiban kutatóintézeteket, gyakorlóhelyeket találni.

 

 

A batátától a kendermagos tyúkon át a biogáz üzemig

Kiemelte a Vidékfejlesztési Program agrárinnovációs lehetőségeit Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.

A batáta termesztéstechnológiai fejlesztésétől kezdve a haszonállatok – például a kendermagos magyar tyúk – génmegőrzésén át az élelmiszer-feldolgozásig és az élelmiszerbiztonságig, sőt: a megújuló energiákat képviselő biogáz üzemekig számos agrárinnovációs lehetőségről beszélgettek a szakemberek az SZTE Hódmezővásárhelyen rendezett konferenciáján.

A rendezvényen elhangzott előadások letölthetők az alábbi linkekről:

A batáta termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségei Magyarországon
Dr. Monostori Tamás (SZTE MGK),Dr. Jakab Péter (SZTE MGK), Dr. Marótiné Tóth Klára (NAIK ZÖKO)

A batátatermesztés és nemesítés tapasztalatai Ásotthalmon
Váraljai Tamás, Váraljai László, Váraljai Dénes (Bivalyos Tanya Kft.)

A Vidékfejlesztési Programagrár-innovációs lehetőségeinek kiemelése
Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági kamara

Agrárium vs. Bioüzemanyagok.Verseny vagy Partnerség?
Dr. Rákhely Gábor, SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék, Környezettudományi és Műszaki Intézet

Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerbiztonság Az egyetem kutatásainak, fejlesztéseinek bemutatása
Dr. Zsarnóczay Gabriella, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar

Haszonállataink génmegőrzésének szerepe a XXI. században: kutatás, oktatás, hasznosítás
Székelyhidi Tamás, vidékfejlesztési igazgatóhelyettes, Haszonállat-génmegőrzési Központ

A kendermagos magyar tyúk szerepe a jövő állattenyésztésében
Dr. Benk Ákos adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar

Agrártechnológiai fejlesztések és agrárinnovációs tapasztalatok
Hadászi László fejlesztési és szaktanácsadási igazgató

Biogáztermelés gyakorlati tapasztalatai, agrárinnovációs lehetőségek
Dr. Héjja István, Héjja Testvérek Kft.

Biomassza tüzelés a gyakorlatban

Sarusi-Kiss József ügyvezető, Sarusi-Molnár Andrea operatív igazgató, Altherm Kft.

***

A program a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0013 azonosító számú, „A Szegedi Tudományegyetem quadruplehelix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának kialakítása Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónában” című projekt keretében valósul meg.

Galéria:

 

Forrás: SZTEinfó